A nagyobbik keltetőgépem részletes leírása

(A lentebb leírt szöveg nem szentírás,csak egy lehetséges irány,ami nekem tökéletesen bevált!)

Természetesen fényképek is találhatóak róla a képtárban!

Nagyon sokat törtem a fejem miből is készítsem el a keltetőgépemet,sok utánaolvasás és mérlegelés után, jómagam is mint még sokan mások,egy kiszuperált hűtőszekrény mellett döntöttem!Ami az előnye: máris készen van,jó a hőszigetelése,könnyen tisztítható,fertőtleníthető!Ami a hátránya:Hát még ilyet nem találtam! :DTehát fogtam a hűtőt,és minden felesleges alkatrészétől megszabadítottam,hogy csak egy nagy üres tér legyen benne!Az építés megkezdése előtt el kell döntenünk,hogy a fűtést hová helyezzük el a keltetőtérben,mert ez elég sokmindent meghatároz!Van aki felülre helyezi a fűtést,van ki az ajtóra,solyan is akad,aki egy külön kamrát fűt ,és abból vezeti a meleget a keltetőtérbe!De most maradjunk az én megoldásomnál,mert nekem nagyon bejött....Tehát a fűtést alulra helyeztem el,úgy gondolkodván,hogy a hő magától is felfelé törekszik,nem kell sokat kényszeríteni,csak szétkevertetni a keltetőtérben!

De ne szaladjunk ennyire előre....:D

Mi fűtsön? Kisérleteket folytattam különböző fűtőszálakkal is,de a felfűtés folyamán olyan problémával találkoztam,hogy ha a hőérzékelő érzi hogy megfelelő a hőfok,és kikapcsolja a fűtést,a fűtőszál a hőtehetetlenségénél fogva még egy ideig meleg marad,és tovább fűti a keltetőt,ezért mindig" túl lengett" a hőfok,amit csak egy P-tipusú szabályzóval lehetett volna kordában tartani,de én úgy gondoltam,ha egy keltetőfűtésről lekapcsolom az áramot,és az tovább fűt,akkor " megyek a baltával,és szétvágom azt a sz@rt!"

Így aztán az áram megszakadása után gyorsan lehülő fűtést kerestem, az egyik alternatíva a hagyományos izzó,a másik talán a hősugárzó,vagy hajszárító drótfűtése! A másodikat elvetettem,mert arra törekedtem hogy baj esetén gyorsan javítható,ill cserélhető legyen,tehát maradt az izzó!

A páráztató tálcát közvetlen a fűtés alá helyeztem,így közvetlenül melegíti a vizet,nagyon szépen kontrol alatt tudtam tartani a párát,könnyen szabályozható a vízfelület egy részének eltakarásával! Egész keltetés alatt semmiféle problémám nem volt vele!

De mire tegyem a tojásokat?

Először is négy vékony lécből összeütöttem egy keretet,amit úgy mértem ki,hogy kb 30-40 milliméter hézag maradjon körbe a hűtő fala és a keret közt,a levegő szabad áramlása miatt! Majd erre alulról egy nagy lyukú fémhálót szögeltem,hogy majd a tojások közt is könnyedén áramolhasson a levegő! Ebből mindjárt készítettem kettőt,úgy gondoltam enyi elég is lesz! Első felindulásból csak mint két kivehető polcot ,vagy fiókot akartam beletenni,de aztán úgy gondoltam,ha már csinálom,akkor legyen a forgatás is automata! Úgy terveztem ,hogy a tálcák a vízszintestől előre is és hátra is egy tengely mentén 45-45 fokot billenjenek,így a tojások 90 fokot fordulnak! A hűtő oldalára kívülről ,függőlegesen ,a belső tér középvonalával egybevágóan (bizony a hátlap vastagságát be kell kalkulálni!) felcsavaroztam egy laposvasat ,ez a csapágyazás! Majd megintcsak laposvasból,hegesztettem két ugyanakkora keretet mint a tojástartó tálca,ezek fognak billenni. A tálcák négy sarkára csavaroztam  egy-egy kis lemezt,,ami lefelé egy pár centit túlnyúlik,és csak annyi a funkciója hogy a keret előre ill. hátrabillenésekor ne csússzanak le róla a tojás tálcák,szinte csak rá vannak akasztva,így könnyedén kivehetőek! A laposvas keretek két oldalára hegesztettem két -két anyát,azután négy gömbvas (nem golyó:D) egyik végét kb 10 mm-t megmeneteltem,majd az oldalára felszerelt laposvasba befúrtam a tálcakeret-tengelyek helyét! Ennél a műveletnél figyeljünk arra hogy sem a felső sem az alsó tálca a 45 fokos billentés esetén ne akadjon be a hűtő aljába,tetejébe,ventillátorba stb! Valamint kalkuláljuk be azt is hogy a két tálca együtt billentésekor, a billentéskor, a tálcák közelednek egymáshoz,tehát első vagy hátsó helyzetben nem ugyanannyi a tálcák közti távolság,mint a vízszintes helyzetében,így ha túl közel lesz egymáshoz a két tengely,fordításkor összeroppantja a tojásokat! Célszerű tehát fúrás előtt szimulálni a fordítás menetét,és a tálcákat 45 fokos helyzetbe téve, beállítani a kellő távolságot,és ílymódon meghatározni a tengelyek távolságát! Készítettem még két(négy) távtartót, a hütő fala és a tálcatartók közé,hogy oldalirányba ne tudjanak elmozdulni!
Fúrás után egyszerűen betettem a  keretet a hűtőben,míg kívülről a lyukon és a távtartón keresztül,mindkét oldalról belehajtottam a megmenetelt gömbvasakat,és csőfogóval erősen beletéptem!  Majd a feleslegesen kiálló tengelyeket levágtam,az egyik oldalon szinte tövig,ahonnan vezérelni akartam a forgatást,ott hagytam kiállni kb 20 mm.t! Ezután a tálcákat belül vízszintesre állítottam,és kívül a kiálló tengelyvégekre ugyancsak vízszintesen hegesztettem két 30cm-es köracélt, ezeknek a végére két nagy alátétet,és ezeket összekötöttem mindkét végén pár centinyit 90 fokban meghajlított gömbvassal,innentől már együtt billentek a tálcák!

A forgatást egy ablaktörlő motorral oldottam meg,illetve egyet túl gyorsnak találtam,ezért egy másik hajtóművét az első után szereltem,és így kaptam egy nagyon lassú és kiméletes,15-20 másodperces átfordítást! Hogy a rudazatokat ,és az összekötők hosszát  ki tudjuk számolni,talán segít az alábbi rajz, az A és B -távolságoknak egyforma hosszúnak kell lennie! Nem kell kétségbeesni ha nem sikerül pont 45-45 fokba a fordítás,ha 42-46 lesz se baj :D

Fontos még a folyamatos friss levegő kellő mértékű beáramoltatása,e célból 6 db 12-es furatot készítettem a hűtő alsó részére,és ugyancsak 6 darabot a felső részére! Az alsó lukakat a "fűtőkamrába " fúrtam elosztva,a felsőket a tetejétől kb 5-10 cm-re ,szintén elosztva! Ezek a keltetés kezdetén kis dugókkal be vannak dugva,majd a keltetés előrehaladtával,kb arányosan kihúzogatom őket,úgy hogy a bujtatásra már minden szellőző nyitva van.

Ne felejtsünk el mérőpontokat létrehozni,hogy a keltetőtérben lévő levegőt több ponton is tudjuk ellenőrizni,megmérjük a keltetőhőmérőnk szárát,és annál egy kicsit nagyobb furatokat fúrunk több pontra,amit mérés végeztéval bedugaszolhatunk!

A hőfokszabályzó érzékelőjét  az első,fűtött  levegőbe helyeztem el ,hogy minél gyorsabban érzékelni tudja a hőmérsékletváltozást, a hűtő falától és "minden mástól messze!

Most már csak a vezérlések maradtak,a hőfokszabályzó szerencsés esetben egy komplett egység,bedugjuk a hálózatba,a hőérzékelőjét elhelyezzük a keltetőtérben,a kimenetére rákötjük a fűtést,és hátradőlve várjuk a csodát :D

Először megpróbáltam étermembránnal szabályozni a hőfokot,de sajna néhány nap mulva beégett a mikrokapcsoló,a hőfok az eget verdeste,tojások kidob :( 

(Valószínű a mikrokapcsoló silánysága is szerepet játszott,de ez előbb utóbb minddel megtörténik szerintem,egyébként is mindig állítgatni kellett ááááááááá)

Ezután rendeltem egy illetőtől komplett elektromos szabályzót,sajnos relé végezte benne a munkát ,ez is összeragadt,15 napos libatojások ismét dobósak lettek,én pedig mérges!

Ekkor megfogadtam hogy olyan hőfokszabályzóval többet nem keltetek amiben mechanikus ,mozgó alkatrész van! Ekkor elkezdtem ezt is magamnak megépíteni,egy precíz hőfokszabályzó,és egy szilárdtestrelé kapcsolás lett összeépítve,azóta semmiféle problémám ezzel nem volt,a hőfokotingadozást 0.2C-on belül tartja!  A kapcsolások megtalálhatók a vezérlés menűpont alatt!